• Hungary
  • Hungary
  • Hungary
  • Hungary
  • Hungary

Séta Kőszeg XVI. századi védművei mentén

9 állomás ~ 2.2 km
1532. augusztus 5-én megérkeztek az első török csapatok Kőszeg alá, augusztus 10-én pedig az ostromgyűrű is bezárult.
Séta Kőszeg XVI. századi védművei mentén

A vár és a város védelmi rendszere stratégiailag szerves egységet alkotott. A 16. században a város védművei sokkal nagyobb jelentőségűek voltak, mint maga a vár, amely a 13-14. században kiépült várváros jellegzetessége maradt. Éppen ezért Kőszeg esetében nem vár-, hanem városostromról kell beszélni. A Kőszeghez hasonló adottságú erősségeket Szülejmán hada később kivétel nélkül mind elfoglalta. Ebben az időszakban csupán négy ostromlott erősséget sikerült megtartani: 1532-ben Kőszeget, 1551-ben Temesvárt, 1552-ben Egert és Szigetvárt 1556-ban. Temesvárt és Egert a nagyvezír, míg Szigetvárt a budai pasa – a szultáni hadnál lényegesen gyengébb – serege ostromolta, csak Kőszeg mondhatta el, hogy Szülejmán teljes hadával szállt sikerrel szembe.

Sétaútvonal térképe

A könnyebb tájékozódés érdekében térképen is megrajzoltuk az útvonalat, amit mobil eszközén könnyen követhet.

Útvonal megjelenítése térképen

Sétaútvonal látnivalói

Jurisics-vár
A vár a várossal szerves védelmi egységet alkotott, a Magyarországon egyedülálló várváros kategóriába tartozik. A várost védő erődítményrendszer egyik legfontosabb része, de annak ellenére, hogy önmagában is komplex erődrendszert alkot – elővárral, belsővárral és a kettőt külön-külön is körbevevő vizesárokkal – a város védelmi rendszere nélkül nem védhető. A gyilokjárón láthatók a védelem segítésére épített szerkezetek, az ágyúpaddal és lőrésekkel ellátott sarokbástyák, amelyeknek többsége azonban az ostrom után épülhetett.
Alsókapu-torony
A város védelmének egyik legjobban kiépített, leginkább védett szakasza volt itt. A vizesárok felett felemelhető csapóhíd nyúlt át egészen a 18. századig. Az ostrom idején már állt a barbakán illetve az árok túloldalán épített ellenfal és a híd elejét őrző kis bástya. Az Alsókapu–tornyot 42 közember mellett három fertálymester és 4 tizedmester is felügyelte. Fegyverzete egy ágyúból és 22 szakállas puskából állt.
A városfalak
Az Öregtorony és a Hősök tornya között látható legjobban az egykori városfal mérete. I. Károly király 1336-ban kiadott oklevele is arra kötelezte a város lakóit, hogy tízévi adómentesség fejében erős falat építsenek. A kőfalakat a 14. században kezdték építeni és feltételezhetően a 15. század során fejezték be. Az eredetileg 160-180 cm vastag falat kavicságyba vagy agyagba alapozták, rajta lőréseket, gyilokjárót építettek.
Öregtorony (Zwinger)
A kilencszögletű bástya a város védelmi rendszerének – a vár mellett – legkorábbinak tartott része. Feltételezések szerint 13. századi, valószínűbb azonban hogy csak a 15. században épült. Elhelyezkedése biztosította az Alsókapu-torony és a déli falszakasz, illetve a nyugati fal védelmét. 1575-ben őrsége 1 kerekes ágyúval és 26 szakállas puskával felszerelt négy fertálymester, öt tizedmester és 45 legény volt.
Új- vagy Sarkos-torony
Az Öregtorony és a vár közötti falszakasz hosszúsága miatt annak középtáján építették és közvetlenül az ostrom előtt fejezték be az új védművet, amely formájában eltér a korszakban készített többi toronytól. Az egykor a városfal fölé magasodó torony téglalap alaprajzú és eredetileg tető nélküli volt.
Felsőkapu–torony
Az 1532. évi ostrom idején még feltételezhetően fából készült tornyot 1548–1549-ben építették újjá. A városfalon inkább belülre helyezett toronyhoz egy barbakánt is kapcsoltak, a városárok felett pedig fahíd vezetett keresztül. 1575-ben 31 fős őrséget kapott, amelyet kerekes ágyúval és 15 szakállas puskával láttak el. 1836-ban bontották le, a torony feltételezett alaprajzait az utca kövezetén lehet látni.
Lombai-torony
Egyes feltételezések szerint valamilyen fából ácsolt erősség már állhatott itt az ostrom során is. Írásos források maradtak fenn, hogy 1546-ban kőből falazott tornyot építettek a helyére. 1575-ben védelmét 12 szakállas puskával felszerelt 32 főnyi őrség látta el. A ma használatos elnevezése a német Lobnwein vagy Laubenwein kifejezés elferdítéséből alakult ki, amely arra utal, hogy a város egyik jelentős borraktárát helyezték el mellette. Ugyanakkor első megnevezése Víztoronyként maradt fenn, mert benne egy vízemelő szerkezetet helyeztek el.
Rókafok vagy Hóhár/Hóhér-torony
A városfalhoz utólag, kívülről csatlakoztatott kerek tornyot az 1529. évi támadást követően kezdték építeni és az 1532–es ostrom évében készült el. Mint az ostrom során kiderült, a falszakasz megerősítése jó döntés volt, hiszen a törökök leghevesebb támadásai erre a részre koncentrálódtak. Az ostrom idején még nem épültek meg azok a szomszédos bástyák, amelyekről ez a sarok megfelelő tűzerejű támogatást kaphatott volna. A városárkot a Gyöngyösből tápláló vízcsatorna is ezen a részen csatlakozott be.
Fürdős-torony később Halász-kapu
A helyiek által sokáig Badstube-nek nevezett bástya a Rókafok és a Molczer-torony közötti hosszú keleti fal középrészén épült fel 1551-ben, az ostrom tapasztalatait felhasználva. A külső pozíciós, patkóíves torony a két saroktorony tehermentesítésére készült, hogy a falakat a védők közelebbről és hatékonyabban tarthassák tűz alatt. 1572-ben 34 fős őrséget és 20 szakállas puskát rendeltek védelmére. Miután védelmi szerepét elvesztette, kaput vágtak rá, ami a város harmadik bejárata lett.

Összeállította: Révész József
Fordítás (angol nyelvre): Keresztes Nóra, Angol nyelvi lektorálás: Eliza Plous
Fordítás (német nyelvre):