Kőszeg Város Hivatalos Honlapja

Séta Kőszeg XVI. századi védművei mentén

9 állomás ~ 2.2 km
1532. augusztus 5-én megérkeztek az első török csapatok Kőszeg alá, augusztus 10-én pedig az ostromgyűrű is bezárult.
Séta Kőszeg XVI. századi védművei mentén

A vár és a város védelmi rendszere stratégiailag szerves egységet alkotott. A 16. században a város védművei sokkal nagyobb jelentőségűek voltak, mint maga a vár, amely a 13-14. században kiépült várváros jellegzetessége maradt. Éppen ezért Kőszeg esetében nem vár-, hanem városostromról kell beszélni. A Kőszeghez hasonló adottságú erősségeket Szülejmán hada később kivétel nélkül mind elfoglalta. Ebben az időszakban csupán négy ostromlott erősséget sikerült megtartani: 1532-ben Kőszeget, 1551-ben Temesvárt, 1552-ben Egert és Szigetvárt 1556-ban. Temesvárt és Egert a nagyvezír, míg Szigetvárt a budai pasa – a szultáni hadnál lényegesen gyengébb – serege ostromolta, csak Kőszeg mondhatta el, hogy Szülejmán teljes hadával szállt sikerrel szembe.

1. Jurisics-vár, Rájnis J. u. 9. GPS: 47.389670 / 16.538719

A vár a várossal szerves védelmi egységet alkotott, a Magyarországon egyedülálló várváros kategóriába tartozik. A várost védő erődítményrendszer egyik legfontosabb része, de annak ellenére, hogy önmagában is komplex erődrendszert alkot – elővárral, belsővárral és a kettőt külön-külön is körbevevő vizesárokkal – a város védelmi rendszere nélkül nem védhető. A gyilokjárón láthatók a védelem segítésére épített szerkezetek, az ágyúpaddal és lőrésekkel ellátott sarokbástyák, amelyeknek többsége azonban az ostrom után épülhetett.

További információk

A legnagyobb kőszegi műemlék épületegyüttes a Jurisics vár. Későgótikus, illetve korareneszánsz folyosója a hazai várépítészet egyik legszebb öröksége. Az egykori földesúri vár a városfallal és várárokkal körülvett belváros északnyugati sarkában helyezkedik el ma is. Udvarában napvilágra került a várrendszer eddig ismert legkorábbi elődjének, a cölöpvárnak a maradványa. A tatárok elvonulása után kezdődött meg az Alsóvár kiépítése a völgybeli település mellett, ami a középkorban vette át a nehezen megközelíthető Felsővár földesúri birtokközpontjának szerepét. A vár két részből áll: az elővárból valamint a belső várból. Egykor az elővár két oldalán álló épületekben helyezték el az őrséget illetve a vár kiszolgáló személyzetét. Birtokosa a 13. század végén a Héder nemzetség volt. 1289-ben Albert herceg foglalta el a várat. III. András a hainburgi béke feltételeinek megfeleően az Óvárat leromboltatta 1291-ben.

1327-ben Károly Róbert több háborúskodás után a Kőszegi családtól elfoglalta a várat, majd győzelme után 1328-ban jelentős privilégiumokkal segítette a várost a fejlődésben. Fokozatosan kiépítették a városfalakat az osztrák betörések megelőzése érdekében, melyeket erős tornyok védelmeztek. A falakat övező árkokba pedig bevezették a közeli Gyöngyös patak vizét. 1392-ben a vár a Garai családé, 1445-ben a Habsburgoké, tőlük Hunyadi Mátyás 1482-ben visszavette, de 1492-ben a Habsburgok ismét elfoglalták.

Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el. Az udvaron Jurisics Miklós – a török ostrom idején a vár kapitánya – szobra áll. Az ellenség elvonulásának emlékére Kőszegen minden nap 11 órakor is harangoznak. A belső várba a vizesárok felett ívelő kétlyukú téglahídon lehet eljutni. A kapu mögött trapéz alakú belső udvar fogadja a látogatókat. A reneszánsz folyosó időszaki kiállítások, a Lovagterem kulturális rendezvények helyszíne. A déli és keleti szárny ad helyet a Várkiállításnak: A kőszegi vár évszázadai, Aranyszoba, Koronaszoba, Földesúri asztal, Fegyvertár. A vár belső udvari bejáratánál jobbra fordulva juthatunk a Gyógy- és fűszernövénykertbe, valamint a Natúrboltba.

Még több infó: www.jurisicsvar.hu

2. Alsókapu-torony, Városház utca 1. (Hősök Tornya) GPS: 47.388691 / 16.541097

A város védelmének egyik legjobban kiépített, leginkább védett szakasza volt itt. A vizesárok felett felemelhető csapóhíd nyúlt át egészen a 18. századig. Az ostrom idején már állt a barbakán illetve az árok túloldalán épített ellenfal és a híd elejét őrző kis bástya. Az Alsókapu–tornyot 42 közember mellett három fertálymester és 4 tizedmester is felügyelte. Fegyverzete egy ágyúból és 22 szakállas puskából állt.

További információk

A kapu tornyát 1932-ben, Opaterny Flóris tervei alapján, a török ostrom 400. évfordulóján építették eklektikus stílusban. A Hősök kapujának helyén a XIV. században emelt Alsó-kaputorony állt, amelyet 1880-ban bontottak le. A régi torony a városvédelmi rendszer illetve a belvárosi forgalom legfontosabb objektuma volt, itt laktak az ún. „tornyosok” (toronyzenészek). Ottlik Géza is tesz említést Iskola a határon c. könyvében az épületről. A mai Hősök tornyában és a Tábornokházban 1977 óta múzeum működik, amelyben állandó és időszaki kiállításokra is helyet kapnak. Legfelsőbb terméből lehet kilépni a torony külső panorámafolyosójára. Nagyobb ünnepeken ma is megszólal a toronyzene erről az erkélyfolyosóról. Mellette áll az ún. Lábasház.

3. A városfalak, Chernel K. u. 11.

Az Öregtorony és a Hősök tornya között látható legjobban az egykori városfal mérete. I. Károly király 1336-ban kiadott oklevele is arra kötelezte a város lakóit, hogy tízévi adómentesség fejében erős falat építsenek. A kőfalakat a 14. században kezdték építeni és feltételezhetően a 15. század során fejezték be. Az eredetileg 160-180 cm vastag falat kavicságyba vagy agyagba alapozták, rajta lőréseket, gyilokjárót építettek.

További információk

A 17-18. században barokk stílusban átépített Oberer-házon az 1820-as években klasszicista átalakításokat végeztek. A városfalra támaszkodó, Tábornokházzal szomszédos épületet a 18. században az Oberer család lakta, nevezetes tagja Oberer János képírómester vagyis festő. Őket egy régi kőszegi patrícius család után főnemesek követették: gróf Paár János, báró Abele Ferenc alezredes.

1884-ben vásárolta meg Markovits József ügyvéd, aki a Kőszegi Turista Egyesület elnökeként az idegenforgalom helyi fejlesztésével tette ismertté nevét. Arató István leánygimnáziumi igazgató, a szaktantermes tanítási módszer első magyarországi meghonosítója lakott itt a két világháború között.

4. Öregtorony (Zwinger), Chernel K. u. 14. GPS: 47.388179 / 16.539544

A kilencszögletű bástya a város védelmi rendszerének – a vár mellett – legkorábbinak tartott része. Feltételezések szerint 13. századi, valószínűbb azonban hogy csak a 15. században épült. Elhelyezkedése biztosította az Alsókapu-torony és a déli falszakasz, illetve a nyugati fal védelmét. 1575-ben őrsége 1 kerekes ágyúval és 26 szakállas puskával felszerelt négy fertálymester, öt tizedmester és 45 legény volt.

További információk

A kilencszögletű bástya – a vár mellett – a város védelmi rendszerének legkorábbinak tartott része. Feltételezések szerint 13. századból származik. Valószínűbb azonban hogy csak a 15. században épült. Elhelyezkedése biztosította az Alsókapu-torony és a déli falszakasz, valamint a nyugati fal védelmét. 1575-ben őrsége 1 kerekes ágyúval és 26 szakállas puskával felszerelt négy fertálymester, öt tizedmester továbbá 45 legény volt.

Kőszeg történelmi belvárosában sétálva még számos műemléket, látnivalót felfedezhetünk, mint a Meskó- és plébániaház, az Ambrózy-ház, a Szvetics-ház, az Inkey-ház, a Torkos (vagy Miske)-ház, a Hazatius-ház, a Fügh-ház, a Chernel-palota, a Tallián-ház, a Sigray-ház, a Fekete-ház, a Stettner-ház és még számos szobor és műemlék jellegű épület várja az érdeklődőket.

5. Új- vagy Sarkos-torony, Chernel K. u. 14. GPS: 47.388445 / 16.538986

Az Öregtorony és a vár közötti falszakasz hosszúsága miatt annak középtáján építették és közvetlenül az ostrom előtt fejezték be az új védművet, amely formájában eltér a korszakban készített többi toronytól. Az egykor a városfal fölé magasodó torony téglalap alaprajzú és eredetileg tető nélküli volt.

További információk

Az Öregtorony és a vár közötti falszakasz hosszúsága miatt annak középtáján építették és közvetlenül az ostrom előtt fejezték be az új védművet, amely formájában eltér a korszakban készített többi toronytól. Az egykor a városfal fölé magasodó torony téglalap alaprajzú és eredetileg tető nélküli volt.

6. Felsőkapu–torony, Rájnis J. u. 10. GPS: 47.390182 / 16.538997

Az 1532. évi ostrom idején még feltételezhetően fából készült tornyot 1548–1549-ben építették újjá. A városfalon inkább belülre helyezett toronyhoz egy barbakánt is kapcsoltak, a városárok felett pedig fahíd vezetett keresztül. 1575-ben 31 fős őrséget kapott, amelyet kerekes ágyúval és 15 szakállas puskával láttak el. 1836-ban bontották le, a torony feltételezett alaprajzait az utca kövezetén lehet látni.

7. Lombai-torony, Schneller I. u. 2. GPS: 47.390715 / 16.540644

Egyes feltételezések szerint valamilyen fából ácsolt erősség már állhatott itt az ostrom során is. Írásos források maradtak fenn, hogy 1546-ban kőből falazott tornyot építettek a helyére. 1575-ben védelmét 12 szakállas puskával felszerelt 32 főnyi őrség látta el. A ma használatos elnevezése a német Lobnwein vagy Laubenwein kifejezés elferdítéséből alakult ki, amely arra utal, hogy a város egyik jelentős borraktárát helyezték el mellette. Ugyanakkor első megnevezése Víztoronyként maradt fenn, mert benne egy vízemelő szerkezetet helyeztek el.

8. Rókafok vagy Hóhár/Hóhér-torony, Várkör 25. GPS: 47.390670 / 16.541973

A városfalhoz utólag, kívülről csatlakoztatott kerek tornyot az 1529. évi támadást követően kezdték építeni és az 1532–es ostrom évében készült el. Mint az ostrom során kiderült, a falszakasz megerősítése jó döntés volt, hiszen a törökök leghevesebb támadásai erre a részre koncentrálódtak. Az ostrom idején még nem épültek meg azok a szomszédos bástyák, amelyekről ez a sarok megfelelő tűzerejű támogatást kaphatott volna. A városárkot a Gyöngyösből tápláló vízcsatorna is ezen a részen csatlakozott be.

9. Fürdős-torony később Halász-kapu, Bem J. u. GPS: 47.389819 / 16.542170

A helyiek által sokáig Badstube-nek nevezett bástya a Rókafok és a Molczer-torony közötti hosszú keleti fal középrészén épült fel 1551-ben, az ostrom tapasztalatait felhasználva. A külső pozíciós, patkóíves torony a két saroktorony tehermentesítésére készült, hogy a falakat a védők közelebbről és hatékonyabban tarthassák tűz alatt. 1572-ben 34 fős őrséget és 20 szakállas puskát rendeltek védelmére. Miután védelmi szerepét elvesztette, kaput vágtak rá, ami a város harmadik bejárata lett.

Összeállította: Révész József
Fordítás (angol nyelvre): Keresztes Nóra, Angol nyelvi lektorálás: Eliza Plous
Fordítás (német nyelvre):

Térkép Nagyobb térkép