• Hungary
  • Hungary
  • Hungary
  • Hungary
  • Hungary

Séta az irodalmi emlékhelyekre

11 állomás ~ 2.7 km
Kőszeg város története során számos alkalommal kapcsolódott be az egyetemes és a magyar irodalom történetébe.
Séta az irodalmi emlékhelyekre

Országos, sőt európai hírű alkotóknak, műalkotásoknak volt szülőhelye a város, de van, akit a Kőszegen töltött néhány esztendő ihletett meg, s ennek nyomán keletkezett vers, novella, regény. A séta célja, hogy – elsősorban a Belvárosra fókuszálva – felkeresse és bemutassa azokat a helyeket, amelyek kapcsolatba hozhatók alkotók és/vagy műalkotások emlékével.

Sétaútvonal térképe

A könnyebb tájékozódés érdekében térképen is megrajzoltuk az útvonalat, amit mobil eszközén könnyen követhet.

Útvonal megjelenítése térképen

Sétaútvonal látnivalói

Egykori gimnázium
A Városkúttól a vár felé a Rájnis utcán visz az út. Rájnis József a 18. századi magyar kultúra meghatározó alakja volt, Kőszegen született 1741-ben, iskoláit is a városban végezte a jezsuita gimnáziumban. Kazinczy Ferenc barátjaként a nyelvújítási mozgalom kiemelkedő alakja volt, nevéhez fűződik a kor egyik legjelentősebb irodalmi/nyelvi vitájának, az ún. prozódiai vitának az elindítása. Szülővárosát több versében is megidézte.
Városkút
A séta kiindulópontja a Belváros szíve, a Jurisics Miklósról elnevezett tér. A Városkútnál állva a tér 7. számú háza, a Sgraffitos ház hívja fel magára elsőként a figyelmet. A művészettörténeti értékei révén is figyelemre méltó épület homlokzatán latin nyelvű idézetet olvashatunk (Non est volentis neque currentis, sed miserentis Dei) Szent Pál egyik leveléből: ez a mondat adja az Iskola a határon című regény két fejezetének címét. A mű szerzője Ottlik Géza 1923 és 1926 között volt kőszegi diák, az itt töltött három esztendő emlékét (is) megörökíti Európa-hírű regénye.
Kincs István emléktáblája, Kincs István köz
A Szent Jakab- és Szent Imre-templomok közt, utóbbinak falán találjuk Kincs Istvánnak, Kőszeg egykori apátplébánosának emléktábláját. Kincs szépirodalmi munkái (elbeszélések, regények) nagyobbrészt Kőszeghez és a város környékéhez kapcsolódnak. A 20. század elejének országos hírű alkotóját Mikszáth Kálmán és Gárdonyi Géza mellett emlegették a magyar irodalomban.
Szent Jakab-templom
Fikció és valóság kapcsolatán gondolkoztathat el a Szent Jakab-templom. Altemplomában minden bizonnyal egy irodalmi hősnő nyugszik: Széchy Mária, a 17-18. század „bestsellerének”, Gyöngyössi István Márssal társalkodó murányi Vénuszának női főszereplője. A barokk elbeszélő költemény első kiadása 1664-ből való, majd a második kiadás (1704) után többször is megjelentették. Egy főúri házasságkötést mesél el, Wesselényi Ferenc nádor és Széchy Mária lakodalmát. A Wesselényi-féle összeesküvés lelepleződése és a nádor halála után Széchy Máriának Kőszeget jelölték ki kényszerlakhelyül, itt hunyt el 1679-ben.
Faludi Ferenc emléktáblája
Rájnis József szeretve tisztelt tanára, Faludi Ferenc 1704-ben, Németújvárott született. Először tízesztendős korában került a kőszegi gimnáziumba, majd 1751-től 1754-ig újra Kőszegen találjuk, mint a jezsuita gimnázium rektorát. Faludi irodalmi munkássága tudós jezsuitaként fordításokkal indult, majd időskorában, Rohoncon teljesedett ki: itt született az a 42 versből álló kis, kéziratos kötet, amelynek verseiről Weöres Sándor azt tartotta, hogy velük kezdődött a modern magyar irodalom.
Torkos ház
Torkos László költő 1839-ben Kőszegen született, Budapesten hunyt el 1939-ben. Az irodalmárokat összefogó Kisfaludy Társaság, majd később a Petőfi Társaság tagja volt, élénken részt vett a 19. század végének illetve 20. század elejének magyarországi irodalmi közéletében. Verseskötetei, verstani munkái, esztétikai írásai jelentek meg.
Chernel-palota
Bár Chernel Istvánt elsősorban természettudósként ismerjük, érdemes megállni a szülőháza előtt egy pillanatra, s felidézni a jórészt publikálatlan, kéziratban megmaradt verseit. Ezek az alkotások még diákkorában keletkeztek, nem is esztétikai értékeik révén irányítják magukra a figyelmet elsősorban: sokkal inkább azért, mert egy olyan kort idéznek, amelyben még magától értetődő volt, hogy egy művelt fiatalember versben tudjon vallani érzéseiről, szülővárosáról és arról a világról, amely körülveszi.
Kristóf Ágota nyughelye
A városi temetőben kereshetjük fel Kristóf Ágota nyughelyét. Az 1935-ben született írónő Svájcban, Agota Kristof néven vált francia nyelvű műveivel európai hírűvé. Kőszeghez gyermekkora és legjelentősebb művei fűzik. 11 esztendőt töltött családjával a városban a II. világháború után. Legnagyobb írói sikert eredményező regénye, A nagy füzet a városban játszódik. Az írónő 2011-ben Svájcban hunyt el, hamvait – végakaratának megfelelően – a kőszegi temető őrzi.
Jézus Szíve-templom
A Chernel utcán a történelmi belváros városfalait elhagyva a Jézus Szíve-templom magasodik. Itt a templomban találhatjuk Székely Lászlónak, a Kincs Istvánt követő kőszegi apátplébánosnak emléktábláját. Székely 1894-ben, Budapesten született, 1938-ban került Kőszegre. A Vas megyei irodalmi közélet jelentős alakja volt, egyik alapítója a szombathelyi Faludi Ferenc Irodalmi Társaságnak. Versei, gyermekkönyvei jelentek meg, meghatározó barátja volt Weöres Sándornak, amiről fennmaradt levelezésük is tanúskodik.
Malomárok
Az „Iskolát„ a várostól a Gyöngyös patak és a Malomárok választja el. A hídon megállva Kőszegi Imre emlékét idézhetjük. Kőszegi Imre 1903-ban született Kőszegen, jellemzően ifjúsági történelmi regények szerzőjeként ismert. Regényeinek „alapanyagát” Kőszeg városa és a város történelme jelenti; a Malomárok történetesen A diákszázad becsülete című regényének az egyik helyszíne.
Dr. Nagy László EGYMI
Ha kilépünk a Jézus Szíve templom kapuján, s rátekintünk a jobbra álló Arany Strucc Szállodára, lényegében már az Iskola a határon című regény terébe léptünk. A regény szerint itt töltött néhány éjszakát az egyik főhősnek, Medve Gábornak az édesanyja, amikor pedig elindulunk a Dr. Nagy László EGYMI, az egykori Hunyadi Mátyás Alreáliskola felé, ugyanazt az utat járjuk be (fordított irányban), amit a regényben Medve az első naplóbejegyzésében gondolatban végigjárt. Ottlik Géza 1923 és 1926 közt volt a katonai iskola tanulója, s az itt töltött éveknek köszönheti a magyar irodalom az Iskola a határon című regényt. Az épületegyüttesben felkereshetők a regény meghatározó helyszínei (étkezde, az egykori kápolna, kórház stb.), a parkban sétálva pedig megsejthető valami abból az atmoszférából, amely a regény egészét meghatározza.

Összeállította:_dr. Bokányi Péter
Fordítás (angol nyelvre): Keresztes Nóra, Angol nyelvi lektorálás: Eliza Plous
Fordítás (német nyelvre):